Mit jelent az, hogy ‘játékelemek’, és hogyan tudok ilyeneket bevezetni? Azt már többször leírtuk, hogy a gamification alapvetően annyit jelent, hogy egy játékban (pl. videójátékban) használt visszajelzési formákat (ha úgy tetszik ‘játékelemeket’) alkalmazunk nem videójáték (pl. iskola) kontextusban. A legegyszerűbb és leggyakrabban használt ilyen játék elemek a ‘pontok, ‘szintek’, ‘ranglista’ és ‘jelvények’ négyese. Sokan gondolják …
Mennyire kell előre gondolkodni? A legjobb, ha már a tanév elején megtervezed, hogy melyik tanulási időszak mettől meddig tartson. Ehhez figyelembe kell venni azt, hogy az adott tantárgyból hány osztályzatot kell adnod. Mindegyik tanulási időszak végén csak egy jegyet adunk az összegyűjtött pontok alapján, tehát ahány tanulási időszakod van a tanévben, annyi jegyet tudsz adni. …
Milyen olyan egyszerű rendszere van a pontok számontartásának, ahol a diákok mindig követhetik a pontjaik alakulását, de kiküszöböli a GDPR problémákat, a listázást? A gamifikációs értékelési rendszer lényege, hogy a diákok pontokat gyűjtenek. Természetesen ez akkor ér valamit, ha mindenki látja, hogy neki hány pontja van, milyen szintet ért el, mit kell még tennie a …
A rugalmasság tetszik, de vajon a gyerekek, ha valami nem kötelező, hogyan reagálnak rá? A gamifikációs értékelési rendszerben is többféleképpen reagálnak a gyerekek a nem kötelezőre. Nyilván lesz olyan (a maximalista), akit nem érdekel, hogy mi kötelező és mi nem, mindent meg fog csinálni. Aztán persze van olyan diák (nevezzük minimalistának), aki éppen annyit fog …
Nálunk gond szokott lenni, hogy a gyerekek számára nincs internet az iskolában, mások hogyan oldják ezt meg? A gamifikáció használatához nem kell, hogy legyen internet az iskolában. A tanórákon ennek nincs jelentősége, hiszen a tanítás ugyanúgy folyik csak az értékelés lesz más. Akár még úgyis lehet alkalmazni ezt a fajta értékelést, hogy semmi nincs digitalizálva, …
Több adminisztrációval jár, mint a hagyományos értékelés? Ha hagyományos módon értékelsz, akkor elég csak az osztályzatokat beírni az e-naplóba és már kész is. Nagyon könnyen be lehet írni egy egyest, nagyon gyorsan meg tudod csinálni. Aztán persze ettől a diák lehet, hogy végleg elveszti a motivációját, hiszen – különösen kis óraszámú tantárgy esetén – ezt …
Mennyit kell készülnöm az ilyen módon megtartott óráimra? Egy másodperccel sem többet, mint a többire. Tisztázzunk egy félreértést: a gamifikáció az értékelésre vonatkozik, az óráinkat ugyanúgy tartjuk meg, mintha nem lenne gamifikáció. Az én óráimon van felelés, de nem jegyet, hanem pontot tudnak vele szerezni a diákok. Hasonlóan értékelek mindent: röpdolgozatot, témazárót, beadandót, kiselőadást, Kahootot, …
Mennyire működik a módszer középiskolában? Nagyon jól! A diákok egy része egyébként is játszik olyan játékokkal, ahol különböző szintek elérése a cél. Ugyanezt használjuk a gamifikációs értékelésben is. Ha eddig a hagyományos módon értékeltél, akkor valószínűleg stresszeltek a diákjaid felelés vagy dolgozat előtt. Ha bevezeted a gamifikációs értékelést, akkor ennek vége és mindegy, hogy hány …
Milyen felületet használhatok? Talán nem lepődsz meg, ha mi a motimore.com felületét ajánljuk. Ez az oldal erre lett kitalálva. Nagyon jól kezelhetők benne a csoportok, könnyen lehet létrehozni benne tanulási időszakokat, ahol mindenféle pontszerzési lehetőségre (röpdolgozat, témazáró, beadandó, kiselőadás, Kahoot, stb.) Te állíthatod be az elérhető pontszámot, a szinteket. Bármikor tudsz egyénileg vagy csoportosan is …
Hogyan alakítsunk ki könnyen érthető pontrendszert? Az a szerencsés, ha minden tanulási időszakban ugyanazt a pontrendszert használjuk. Azaz, lehetőleg pl. egy témazáró dolgozat mindig ugyanannyi pontot érjen. Hasonlóképpen a Kahootokra, a beadandókra, a digitális tananyagokra is érdemes ugyanannyi pontot adni. A Motimore felületen a diákok pontosan látják, hogy mire mennyi pontot tudnak szerezni, így megtervezhetik …
