Mennyit kell készülnöm az ilyen módon megtartott óráimra? Egy másodperccel sem többet, mint a többire. Tisztázzunk egy félreértést: a gamifikáció az értékelésre vonatkozik, az óráinkat ugyanúgy tartjuk meg, mintha nem lenne gamifikáció. Az én óráimon van felelés, de nem jegyet, hanem pontot tudnak vele szerezni a diákok. Hasonlóan értékelek mindent: röpdolgozatot, témazárót, beadandót, kiselőadást, Kahootot, …
Mennyire működik a módszer középiskolában? Nagyon jól! A diákok egy része egyébként is játszik olyan játékokkal, ahol különböző szintek elérése a cél. Ugyanezt használjuk a gamifikációs értékelésben is. Ha eddig a hagyományos módon értékeltél, akkor valószínűleg stresszeltek a diákjaid felelés vagy dolgozat előtt. Ha bevezeted a gamifikációs értékelést, akkor ennek vége és mindegy, hogy hány …
Milyen felületet használhatok? Talán nem lepődsz meg, ha mi a motimore.com felületét ajánljuk. Ez az oldal erre lett kitalálva. Nagyon jól kezelhetők benne a csoportok, könnyen lehet létrehozni benne tanulási időszakokat, ahol mindenféle pontszerzési lehetőségre (röpdolgozat, témazáró, beadandó, kiselőadás, Kahoot, stb.) Te állíthatod be az elérhető pontszámot, a szinteket. Bármikor tudsz egyénileg vagy csoportosan is …
Hogyan alakítsunk ki könnyen érthető pontrendszert? Az a szerencsés, ha minden tanulási időszakban ugyanazt a pontrendszert használjuk. Azaz, lehetőleg pl. egy témazáró dolgozat mindig ugyanannyi pontot érjen. Hasonlóképpen a Kahootokra, a beadandókra, a digitális tananyagokra is érdemes ugyanannyi pontot adni. A Motimore felületen a diákok pontosan látják, hogy mire mennyi pontot tudnak szerezni, így megtervezhetik …
Régóta foglalkoztat, hogy gyengébb tanulói közösség esetében hogyan lehetek hatékony. A gamifikációs értékelési rendszer minden tanuló esetén működik, ha jól csináljuk. A „gyengébb tanulók” kifejezés persze többféleképpen is értelmezhető. Ha például lassú a diák, akkor olyan feladatokkal (is) tud pontokat gyűjteni, amelyekben nem az idő számít pl. házi feladat, beadandó dolgozat, kiselőadás, stb. Ha úgy …
Mennyi idő alatt szokják meg a gyerekek a játékosítás szabályait? Az a tapasztalat, hogy a gyerekek egy része nagyon nyitott erre az értékelési rendszerre, hiszen kevesebb a stressz, lehet hibázni. Azoknak a diákoknak okoz ez problémát, akik maximalisták, nagyon szorgalmasak, mindig kitűnő tanulók. Ők nehezen tudják elfogadni, hogy nem kell mindent megcsinálni, kezdetben minden feladatot …
Nagyon nagy plusz munka? Megéri a fáradtságot? Nem akarunk senkit félrevezetni, kezdetben valóban több munkát kell belefektetni. El kell magyarázni a diákoknak – szükség esetén a szülőknek, kollégáknak –, hogy mi ez. Mivel ez egy elég nagy paradigmaváltás biztosan lesznek szkeptikusok, ellenállók. A diákok többsége viszont gyorsan megkedveli ezt a rendszert, hiszen a lényege, hogy …
Hogy konvertáljam a pontokat érdemjegyre? A legfontosabb, hogy az ötös osztályzat eléréséhez ne kelljen minden feladatot megcsinálni. (Ennek ellenére lesz, aki mindent megcsinál.) Ha például 500 ponttól adsz ötöst, akkor legalább 800 pontot lehessen szerezni. Ennyit szinte lehetetlen elérni, mert ehhez minden dolgozatnak hibátlannak kell lenni, minden Kahootban mindent kell tudni és így tovább. A …
Heti egy órás tantárgynál hogyan lehet alkalmazni? Heti egy órás tantárgynál – a legtöbb iskolában – elég két jegyet adni egy félévben, ez azt jelenti, hogy két tanulási időszakot kell tervezni félévente. Az első lehet szeptember-október, a második pedig november-december. Érdemes azonban részhatáridőket megszabni, hiszen az nem jó, ha a diák az utolsó napokban akar …
Mindenképpen szükséges-e a szintek beépítése? Azért hívjuk ezt az értékelési rendszert gamifikációnak vagy játékosításnak, mert a játékokhoz hasonlóan, arra akarjuk rávenni a diákokat, hogy minél jobban teljesítsenek. Egy játékban is vannak szintek, amik arra inspirálják a játékosokat, hogy minél több pontot szerezzenek. Ugyanez a tanulási folyamatban is működik, hiszen minél több feladatot csinál meg, annál …
