Nem arról van szó, hogy a „pontokból jegyek” végülis ugyanaz, mint a jegyek simán? Nem, egyáltalán nem ugyanaz. Mindig azt a példát szoktuk hozni, hogy ha valakinek van 2 db ötöse és becsúszik egy egyes, akkor máris 3,67 lesz az átlaga. Hány darab ötöst kell ezután szerezni ezek után, hogy elérje a 4,5-es átlagot és …
Hogyan lehet kiszűrni a csalást? Pont ugyanúgy, mintha nem használnád a gamifikációs értékelési rendszert. Ha a hagyományos rendszerben írattál dolgozatot, akkor itt sem kell azt elhagyni, de ne adj rá osztályzatot, csak pontot! Ha a diák tudja, hogy nincs akkora tétje (hiszen egyest nem kaphat rá, ami jelentősen lerontaná az átlagát), akkor kisebb eséllyel akar …
Mindenképpen kell-e értékelés? Illetve csak a jeggyel való értékelés a megfelelő? A pedagógiai folyamatok fontos része az értékelés. Mindig szükséges visszajelzést adnunk a diákoknak, hogy hogyan teljesítenek, értik-e, tudják-e azt, amit szeretnénk, hogy értsenek, tudjanak. Ezért a MotiMore-ban pontokat gyűjtenek, hogy elérjék a megfelelő szintet. Nem csak jeggyel lehet értékelni, a ponthatárokhoz bármilyen környezetből választhatunk …
Mi van, ha menet közben változtatnom kell (pl. rosszul lőttem be a szinteket)? Amikor valaki hozzákezd a gamifikációs értékelés alkalmazásához biztosan érik kudarcok, csalódások. Annyira más ez, mint a hagyományos értékelés, hogy eleinte nehéz megszokni és nehéz megtalálni az egyes feladattípusok arányát és a szinteket. Szerintem mindenkivel előfordul az elején, hogy rájön: valamit rosszul fogalmazott …
Minden tantárgy esetében alkalmazható-e? A válasz határozottan: igen. Ez egy értékelési rendszer, aminek az a lényege, hogy csak a tanulási időszak végén adunk osztályzatot, a tanulási időszak alatt a diákok pontokat gyűjtenek. A tanítási módszereken – ha azok eddig beváltak és működtek – nem kell változtatni, csak ki kell jelölni mérési pontokat és, hogy mire …
Milyen heti óraszámhoz és mekkora időszakkal érdemes tervezni? A magyar oktatási rendszer nagyon fontos eleme az osztályozás. Nagyon kevés helyen van arra lehetőség, hogy ne osztályozzuk a diákot. Alapvetően ez határozza meg az adott félévben a tanulási időszakok számát. Általában a legtöbb iskolában az az elvárás, hogy ha a heti óraszám x, akkor félévente x+1 …
Használható reális értékelésre? Kezdjük talán a hagyományos osztályozással. Tegyük fel, hogy egy osztály, ahol nagyon szorgalmas gyerekek vannak, becsületesen felkészül, majd másnap produkál egy 4,2 átlagot a témazáró dolgozatban. Vajon mi történik, ha ugyanezt a dolgozatot 3 hét múlva, bejelentés nélkül, újra megíratod abban az osztályban? Érdemes kipróbálni. De, amikor más kipróbálta, akkor azt tapasztalta, …
Több adminisztrációval jár, mint a hagyományos értékelés? Ha hagyományos módon értékelsz, akkor elég csak az osztályzatokat beírni az e-naplóba és már kész is. Nagyon könnyen be lehet írni egy egyest, nagyon gyorsan meg tudod csinálni. Aztán persze ettől a diák lehet, hogy végleg elveszti a motivációját, hiszen – különösen kis óraszámú tantárgy esetén – ezt …
Hogy konvertáljam a pontokat érdemjegyre? A legfontosabb, hogy az ötös osztályzat eléréséhez ne kelljen minden feladatot megcsinálni. (Ennek ellenére lesz, aki mindent megcsinál.) Ha például 500 ponttól adsz ötöst, akkor legalább 800 pontot lehessen szerezni. Ennyit szinte lehetetlen elérni, mert ehhez minden dolgozatnak hibátlannak kell lenni, minden Kahootban mindent kell tudni és így tovább. A …
Heti egy órás tantárgynál hogyan lehet alkalmazni? Heti egy órás tantárgynál – a legtöbb iskolában – elég két jegyet adni egy félévben, ez azt jelenti, hogy két tanulási időszakot kell tervezni félévente. Az első lehet szeptember-október, a második pedig november-december. Érdemes azonban részhatáridőket megszabni, hiszen az nem jó, ha a diák az utolsó napokban akar …
