Pont vagy jegy? Nem mindegy?

Nem arról van szó, hogy a „pontokból jegyek” végülis ugyanaz, mint a jegyek simán?

Nem, egyáltalán nem ugyanaz. Mindig azt a példát szoktuk hozni, hogy ha valakinek van 2 db ötöse és becsúszik egy egyes, akkor máris 3,67 lesz az átlaga. Hány darab ötöst kell ezután szerezni ezek után, hogy elérje a 4,5-es átlagot és a tanár már talán ötöst adjon? Lehet próbálgatással is megkeresni a jó választ, de a matematikában járatosak felírják azt az egyenletet, hogy 5x+1 = 4,5*(x+1) és erre az jön ki, hogy x = 7. Azaz 7 darab ötöst kell szereznie még! Melyik az a tantárgy, ahol egy félévben 8 jegyet tud adni a tanár?

Ezzel szemben a pontok összeadódnak. Azaz, ha egy dolgozat rosszul sikerül, akkor kevés pontot (vagy nullát) szerez, de az átlagot nem rontja.  A lényeg, hogy a diák hibázhat, mint ahogy mindenki más is hibázik. Ha a diák tudja, hogy hibázhat, akkor nem stresszel egy dolgozatnál és – jó eséllyel – csalni sem fog, mert nincs értelme. A lényeg tehát: bár a pontokat a végén jegyre váltjuk, nem ugyanaz, mintha egyből jegyet adnánk.